A finn napilap Vendégünk tollából című rovatában Jyrki Loima, a Joensuui Egyetemnek az eszme- és kisebbségtörténészettel foglalkozó docense foglalkozik a nacionalizmus kérdésével. Az EU fejlődése során a nacionalizmuson alapuló kultúrákat figyelembe kell vennünk címen megírt dolgozatában Loima megállapítja, hogy a nemzeti eszme, vagyis a nacionalizmus fogalmát manapság gyakran csak negatív értelemben használják, mintha az valami agresszív dühkitörés, szélsőségesek tévelygése volna.

Szerinte szerte Európában, úgy Finnországban, mint Törökországban, vagy akár a nemzetközi internacionalizmus eszméje igájától nemrégiben megszabadult közép-európai országokban is azt látjuk, hogy a nacionalizmus eszméje életerős. Mit tehet az EU-országok egyesülését szorgalmazó politika a helyi vagy a nemzeti nacionalizmus kérdésében? - teszi fel a szerző a kérdést.

”Először is be kell ismernünk, hogy az (EU) alkotmányának már az előkészítésében is egyfajta elitista, diktatórikus és bürokratikus szellem uralkodott. Másodszor be kellene végre látnia, hogy a legtöbb - ha nem az összes - tagállamban elégséges számban vannak kritikai és döntési képességekkel rendelkező emberek. Az ő demokratikus beleszólási jogukat nem lehet megtagadni olyasféle mondvacsinált okokkal, hogy nincs hozzá ”elégséges tudásuk”. A harmadik, hogy észre kellene végre vennünk: a nacionalizmus egy olyan jól hasznosítható, dinamikus építő jellegű erő, mely helyesen irányítva hasznos a társadalom számára, elősegíti a vállalkozási kedvet, a helyi közösségek életerejét és a közösségek közötti együttműködést, s nem utolsó sorban megteremti a kultúrális összetartozás érzését is.”

Helsingin Sanomat, 2007. február 9.

K.K., Finnország